Bt. -t vagy Kft. -t alapítsunk?
Kezdő vállalkozásoknál alapvető kérdés, hogy a két legegyszerűbb társasági forma, a betéti társaság (Bt.) és a korlátolt felelősségű társaság (kft.) közül melyiket válasszák. Az, hogy kinek mi a megfelelő megoldás, attól függ, mire van szükségük, és lehetőségük. Befolyásolja a tagok felelősségvállaló képessége, anyagi ereje, és a társasággal elérni kívánt cél.
- Először is kérdés, hány alapítónk van, és ők milyen felelősséget tudnak és/vagy akarnak vállalni a cég tevékenységéért. Betéti társasághoz legalább két tagra lesz szükségünk. A beltagra, aki vállalja, hogy a cégnek a vagyonával nem fedezett kötelezettségeiért –a többi beltaggal egyetemlegesen- köteles helyt állni. A betéti társaság másik szükségszerű tagja a kültag, aki a társaság kötelezettségeiért nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
- A bt egyik nagy előnye, hogy gyakorlatilag nincs minimális alaptőkéje.
- Egészen nagy vállalkozások is tudnak Bt. formációban működni, azonban magánszemélyek, családi vállalkozások számára a beltagi korlátlan vagyoni felelősség meglehetősen nagy elrettentő erővel bír. Ez azt jelenti, hogy a cég tartozásaiért a beltag teljes magánvagyonával korlátlanul felel.
- A Bt. Ptk.-beli szabályai alapján a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője, azaz nem képviselheti a céget, nem lehet ügyvezető. Erre egyedül a beltag jogosult.
- Kft. esetében egy vagy több taggal is alakulhat a cég. Egyszemélyes Kft.-re némileg eltérő szabályok vonatkoznak, például a társaság és tagja közötti szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
- Kft.-nél a tagok a társaság kötelezettségeiért nem kötelesek helyt állni, főszabályként csak a társasági vagyonnal felelnek (vannak szigorú törvényi kivételek). A tag kötelezettsége a céggel szemben csak a törzsbetétje szolgáltatására, és a társasági szerződésben megjelölhető esetleges egyéb vagyoni szolgáltatásra terjed ki. A törzsbetét minimális mértéke 100.000 Ft, ennél kisebb részesedéssel nem lehet kft. tagja valaki.
- A cég törzstőkéje, azaz az összes törzsbetét összege nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. Ez az összeghatár az induló kisvállalkozások számára sokszor vízválasztó.
- Korlátolt felelősségű társaság esetében a törvény külön rendezi a tagok mellékszolgáltatását. Ha a tag –külön jogviszony hiányában- személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, ezért ellenszolgáltatást csak akkor kérhet, ha a társasági szerződés ezt a mellékszolgáltatást nevesíti és rendezi.
- A céget az ügyvezető képviseli, akár valamennyi tag is lehet ügyvezető. Az ügyvezetők aláírási joga lehet önálló, vagy együttes, attól függően, hogy a tagok hogyan rendezik ezt az alapító okiratban.
- Összeségében elmondható, hogy a betéti társasági forma lényegesen egyszerűbb, a Polgári törvénykönyvben a kft.-re vonatkozó szabályok sokkal részletesebbek. A Kft. mint társasági forma nagyobb biztonságot jelent a tagok számára.
Gazdasági tevékenységet természetesen más formában is lehet folytatni, lehet például egyéni vállalkozóként, vagy esetleg részvénytársaságként. Fenti tájékoztatóm a leggyakrabban felmerülő kérdéskört vázlatosan érinti. Szeretnék rávilágítani, hogy milyen szempontok mentén érdemes végiggondolni egy vállalkozás indítását, és miért érdemes ügyvéd segítségét kérni a legmegfelelőbb forma kiválasztásához.