Mit árul el egy tulajdoni lap?
Bármilyen ingatlanügyletről is legyen szó, az első dolgok egyike, hogy tulajdoni lapot kérünk az ügyféltől. De hogyan is tudjuk ezt értelmezni, ha magunk szeretnénk ezt megtenni? Nyilván megfelelő szaktudás és tapasztalat kell ahhoz, hogy hitelt érdemlően tudjunk egy ilyen iratot értelmezni. Alapvető ismeretekre véleményem szerint mindenkinek szüksége van ezzel kapcsolatban. Én kötelező középiskolai tananyaggá tenném, akárcsak az elsősegély nyújtását. Az alábbiakat érdemes megfontolni.
Hiteles vagy sem
Első ránézésre meg tudjuk állapítani, hogy a tulajdoni lap hiteles-e vagy nem hiteles. Tartalmazza-e az összes törölt és jelenlegi adatot is, azaz teljes, vagy pedig szemle. Ez utóbbi azt jelenti, hogy csak a jelenlegi adatok látszanak belőle, például nem látható, hogy korábban ki volt az ingatlan tulajdonosa, volt-e per az ingatlan tulajdonjogára, esetleg végrehajtás. Ha például ingatlant vásárolnánk, javaslom a teljes tulajdoni lap megtekintését. Sok információra bukkanhatunk, ami a szerződő partnerünk megbízhatóságára és az ingatlan jogi történetére enged következtetni.
Mennyire friss
Nem hiteles tulajdoni lapból legfeljebb tájékozódni szabad. Arra okiratot, ügyletet alapítani viszont nem biztonságos. Kiállításának kelte rajta szerepel, minél régebbi, annál inkább valószínű, hogy a benne foglalt adatok már nem naprakészek. Érdemes ügyfélkapun keresztül a lehető legfrissebb tulajdoni lapot lekérni. Ezt mindenki meg tudja otthonában, a magyarország.hu portálon keresztül is tenni. Akár saját ingatlanunk időszakonkénti ellenőrzése is megfontolandó, többeket értek már kellemetlen meglepetések.
Melyik ingatlanra vonatkozik
A bal felső sarokban szerepel a település neve. Itt látható az ingatlanunk belterületi, külterületi, vagy zártkerti jellege, és a helyrajzi száma. Ez is fontos információ lehet, ha például egy házra ajánlatot szeretnénk tenni, akkor fontos tudnunk, hogy az belterületen található-e, vagy külterületen. Ez utóbbi körülmény általában komoly értékcsökkentő tényező lehet.
Adatok, terület, szolgalmi jogok
Utána következik az első rész, ami az ingatlan főbb adatait tartalmazza, hogy milyen művelési ágban van nyilvántartva, lakóház, udvar, gazdasági épület, vagy telek. Lehet például lakás, vagy üzlethelyiség is. Minden minőségnek kihatása van a forgalmi értékre. Tartalmazza az ingatlan alapterületét, termőföld esetén aranykorona értékét. Itt látható, hogy az ingatlant illeti vagy terheli-e szolglalmi jog.
Tulajdonosok
A második részben kapnak helyet az ingatlan tulajdonosai, és a tulajdoni hányadok. Ebből a részből derül ki, hogy az ingatlan osztatlan közös tulajdon tárgya-e, hány tulajdonos van, és ők milyen arányban tulajdonosok. Fontos, hogy ha mi vagyunk a tulajdonosok, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő lakcímünk naprakész legyen. A Földhivatal a bejegyzett lakcímre küldi az értesítéseket, határozatokat. Ha ez a lakcím nem jó, akkor előfordulhat, hogy például egy parkolási bírság bejegyzésről szóló értesítést olyan címre küldenek, ahol nem tudjuk átvenni. Ilyenkor a kézbesítési vélelem folytán beállnak a jogkövetkezmények.
Terhek
A harmadik részben szerepelnek az ingatlant terhelő terhek, például haszonélvezeti jog, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, végrehajtási jog. Itt nagyon fontos, hogy ha osztatlan közös tulajdonról beszélünk, akkor a bejegyzett tehernél szerepeljen a második részre történő utalás. Ebből azonosítható, hogy melyik tulajdonos tulajdoni hányadát terheli az adott teher. A földhivatal gyakran elfelejti bejegyezni az utalást, ami az érintettekre nézve komoly jogkövetkezményekkel járhat.
Fentiekből látható, hogy a tulajdoni lap értelmezése nem egyszerű, hanem igencsak szerteágazó, és gyakorlatot igénylő feladat. Ha további segítségre van szüksége ebben, állok rendelkezésére.